Munkáspárt programjai

A Magyar Munkáspárt 2019-es európai parlamenti választási programja

Fogjunk össze a jövőnkért

Támogatni kívánom anyagilag a Munkáspártot

Megjelent A Szabadság legújabb száma: Megjelent A Szabadság legújabb száma:

PayPal adomány

Levelezésem

Hírlevélre feliratkozás

Csatlakozz infólistánkhoz, ahol minden fontos információról értesülhetsz.

HÍRLEVÉLRE VALÓ FELIRATKOZÁSHOZ
Ide írd az e-mail címed:

El a kezekkel Hongkongtól!

Bizonyára meglepődnek a szokatlan felszólításon. El a kezekkel Hongkongtól! Valóban, ilyet még soha sem követeltünk. De emlékezzenek csak vissza! 2014 őszén, amikor Hongkongban sárga esernyős tüntetők lepték el a várost, és a világsajtó, különösen annak liberális része, „sárga esernyős forradalomról” szónokolt, nos, akkor sem hallgattunk.

Akkor is elmondtuk, hogy egy jól szervezett, Kína-ellenes akcióról van szó. A tüntetőket az interneten keresztül folyamatosan információkkal látták el. Összehangolták a helyi akciókat és a nemzetközi liberális média fellépését. A 79 napon át tartó tüntetéseken enni-inni adtak a tüntetőknek. És még valami: valakinek azt is meg kellett szervezni, hogy hirtelenjében több tízezer sárga esernyőt lehessen kapni.

A liberális nyugat arra várt, hogy a kínai hatalmi szervek elvesztik a türelmüket. Sikerül kiprovokálni a rendőrség erőszakos fellépését. Ha elszabadul az erőszak, akkor már egyenes az út egy újabb színes forradalomig.

2014 őszén nem győzött a „sárga esernyős forradalom”. Mint ahogyan most sem fog, bárhogyan is próbálkozzanak a nyugati liberális tőkés erők. Ismét tízezrek mentek a hongkongi utcákra követelve a kiadatási törvény módosítását célzó, már felfüggesztett tervezet teljes visszavonását, valamint a demonstrációk során alkalmazott rendőrségi fellépés kivizsgálását.

De miről is van szó? Hongkong 1997 óta már nem brit gyarmat, hanem a Kínai Népköztársaság része. A kínai felfogás szerint lehetséges egy országon belül két rendszer. Vagyis Kína nagyobbik részében a kínai sajátosságú szocializmus a meghatározó társadalmi rendszer, Hongkongban és Makaón pedig a kapitalizmus. Kína ezt a megoldást javasolja Tajvan jövőjéül is, amely ma még az USA által intenzíven támogatott szigetállam. Kína azonban olyan saját területének tekinti, ami ma még nincs az ellenőrzése alatt.

Hongkong virágzik ebben a rendszerben. Mindent megőrzött abból, amit előnyös volt a brit uralom idején, és hozzátette azt, amit egy 1,4 milliárd lakosú ország közelsége jelent. Kína óriási piac, de egyben konkurencia is. Sok hongkongi cég ma már a szárazföldi Kína vállalataival dolgoztat. Mondani sem kell, hogy olcsóbban. Nem csupán az iparról van szó, hanem a szolgáltatásokról, a szellemi és kulturális szféráról is.

Ebben az új versenyben a hongkongi középosztály egy része nem találja a helyét. Éppen ezért a fiatalabb nemzedékek a vevők a nyugati liberális körök ösztönzésére: űzzük ki a „kínaiakat”, vegyük vissza Hongkong függetlenségét.

Az USA, az amerikai kapitalizmus számára Kína óriási kihívás. Kína olyan területen vette át a vezetést, ahol senki sem várta, a hírközlés, az 5G rendszer terjesztésében. Kína emellett társadalmi kihívást is jelent. Kína a válsággal küzdő nyugati tőkés országok kapitalizmusmodelljével szemben a kínai sajátosságú szocializmus modelljét mutatja fel. Sok mindent lehet mondani a kínai modellről, de egy biztos: Kínában mindenki elmondhatja, hogy ma jobban élek, mint tegnap, és holnap biztosan jobban fogok élni, mint ma. Hányan mondhatják el ezt az Egyesült Államokban vagy éppen az Európai Unióban?

Az USA ezért indított frontális támadást Kína ellen. Európában nyomást gyakorolnak szövetségeseikre, köztük Magyarországra, hogy fogja vissza a Kínához fűződő kapcsolatokat. Gazdasági téren vámháborút indítottak, az amerikai cégeknek megtiltották az együttműködést a Huawei céggel és sok más kínai vállalattal.

Pekingben nem mernek és nem is tudnak akciókat kezdeni. Hongkong ideális terepnek tűnik arra, hogy nyomást gyakoroljanak a Kínai Népköztársaságra. Ki akarják provokálni, hogy a tüntetők ellen a közrend védelmében bevessék a kínai Népi Felszabadító Hadsereg egységeit.

Kína világosan kijelentette: nem enged a provokációnak. Hongkong Kína része, nem engednek meg semmilyen külföldi beavatkozást.

Egy ázsiai városról beszélünk, ami akár lehetne közömbös is számunkra. De nem lehet. A Kína ellen Hongkong ürügyén indított támadás része a liberális tőkés erők nemzetközi támadásának. Így kötődnek össze a hongkongi tüntetések az elmúlt napok moszkvai rendbontásaival, így kapcsolódnak a migráció kapcsán Európában folyó példátlan politikai és lélektani agresszióhoz.

A mi dolgunk nemet mondani a Kínai Népköztársaság elleni támadásokra. A mi dolgunk visszautasítani, hogy a liberális tőkés erők döntsék el a világ, s benne a mi sorsunkat is. El a kezekkel Hongkongtól!

Thürmer Gyula